2013. július 8., hétfő

2.Fejezet

Másnap reggel elég korán keltünk, hiszen a szomszédban zenét hallgattak. Miután fel keltünk elmentünk zuhanyozni, majd a zuhanyzás után vissza mentünk a szobába, ahol felöltöztünk. Épp, hogy végeztünk meg jöttek a fiúk.
- Sziasztok lányok.
- Sziasztok. Mi után köszöntünk ki találtuk, hogy le megyünk reggelizni. Reggeli után Miss. Crag hangja hallatszott a hangosbemondóból:
Rebeca Wiliams ,  David  Smith és Regina Smith  jöjjön a fő épülethez. Mi ezen nagyon meg  lepődtünk,de elindultunk. Amikor oda értünk Miss. Crag már várt minket.
- Miért szidtátok Maya szüleit? Kérdezte  Miss. Crag
- Mi nem szidtuk. Mondtuk egyszerre.
- Akkor miért zokog Maya? 
- Nem tudjuk...
- Na jó erre nekem nincs időm, büntetést kaptok, Regina te a konyhára mész, ti ketten pedig a 16-os faházban raktok rendet. Indulás
Mi elindultunk a nekünk ki szabott feladatot teljesíteni. Miközben takarítottunk elég jól szórakoztunk. Takarítás után leültünk a kanapéra és beszélgettünk, mind ketten tudtuk, hogy ki miatt vagyunk ott, de nem törődtünk vele. Egy pár perc múlva Dav az egyik kezét a hátam mögé tette és átölet a másik kezéval pedig meg fogta a kezemet, majd meg csókolt. 
- Tudod én nem bánom, hogy ide kerültünk. Mondta kedvesen
- Már annyira én sem. Mondtam. Ezután új meg csókolt. Pár pillanat múlva csörgött a telefon
- Igen tessék. 
- Merre vagytok, már mindenki rátok vár. Mondta Regi izgatottan
- Jó megyünk már. Mondtam és letettem a telefont.
Ezután Davvel kézen fogva elindultunk a fiúk háza felé. Mikor oda értünk le ültünk és el kezdtünk nevetgélni, amikor egyszer  a fiúk meg éheztek.
- Menjünk ebédelni. Mondták egyszerre
- Menjünk. Mondtuk és azzal elindultunk enni. Evés után kezdődtek a tánc próbák, ahol mindenki jól teljesített. A tánc 15:00-tól 19:00-ig tartott ezután elmentünk vacsizni majd elköszöntünk, de búcsú képen a fiúk a fülünkbe súgták: 
- Éjjel meg látogatunk titeket. 
Ezután elmentünk a házunkba. Olyan éjfél körül lehetett amikor a fiúk bejöttek hozzánk. Mindenki örült, majd egy kicsit beszélgettünk aztán a fiúk ott aludtak velünk. Reggel korán felkeltek és vissza mentek a házhoz és reménykedtek abban amiben mi is, hogy senki nem tudja, hogy ők nálunk aludtak....  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése